Ez a blog azért jött létre, hogy pedagógussá válásom rögös útja során, legyen hová lepakolgatnom az összegyűjtögetett köveket s óriási sziklákat... így remélem utam végére szépen kikövezett ösvény vezeti majd emlékeim, első botladozó lépteimtől kezdve, a céltudatos menetelésig, majd a várva várt célig...
Az olasz nyelv tanításában még nem sok tapasztalatom van, pár hete vettem csak fel a kapcsolatot az első magántanítványommal, így nem tudok túl bőven nyilatkozni arról, hogy melyek azok a források, amelyeket szívesen felhasználok az órákra készülés során. (Mivel nem nagyon volt még ilyesmire példa).
DE! Utánanéztem a dolognak, és megosztom veletek, mi minden jót találtam...
Először is kezdjük azzal, amit én magam is napi szinten használok:
Minden nyelvvel foglalkozó számára okozhat némi kellemetlenséget a ragozás... Ezért örömmel prezentálom az oldalt, amely eloszlatja az összes kétségünket az igealakok terén
A nyelvtanárok sem két lábon járó szótárak, előfordul (méghozzá elég gyakran), hogy mi sem tudjuk egy-egy szó jelentését... Erre is van megoldás: a Treccani, a Corriere, vagy a Repubblica oldalakon remek egynyelvű szótárak találhatóak
Azoknak, akik autodidakta módon szeretnének belevágni a nyelvbe, rengeteg lehetőség terem a következő oldalakon, bátran nézegessék! Tanárok is kapnak ihletet a most következő oktatási anyagokból: Maestra, Italiano per stranieri, Impariamo italiano
A héten nézegettem azokat a honlapokat, ahol a digitális tananyagok elérhetőek, illetve letölthetőek, és nagyon érdekesnek találtam őket, ezért hoztam Nektek is hármat...
http://zanza.tv/
A zanza.tv egy olyan honlap, ahol a különböző tantárgyak még további alfejezeteket kapnak, melyek egy-egy nagyobb témakört bontanak ki. Mindegyik címhez társul egy rövid, de velős videó, mely jól összefoglalja a témát, és színes, változatos szerkesztése nem engedi lanyhulni a diáksereg figyelmét. Mindezen felül pedig a tesztfeladatok remek lehetőséget teremtenek a számukra, hogy be is építsék a látottakat és hallottakat. Nem utolsó sorban pedig a feladatsor az oktatók számára is lehet visszajelzés, hogy mennyire vált be ez a tanítási módszer.
Az oldal tiszta, átlátható, kicsit W8-as hatást kelt ezekkel a színes csempékkel, de legalább nem kell semmit keresgélni. Anyag nem sok van rajta, legjobb indulattal sem nevezném teljesnek, de van benne fantázia, érdemes lenne bővítgetni. Személy szerint, én inkább csak érdekességeket mutogatni vinném be az órámra. Mindenesetre pluszpontot érdemel a külön fülön található fogalomtár, mely segíthet az esetleges tematikus böngészésben.
Következőnek nézzünk egy sokak által ismert, már igazi klasszikussá vált honlapot: Igen, ez a SULINET! Ennek az oldalnak szinte bérelt helye van a házi dolgozatok hivatkozásai között. Sokkal több és bővebb ismeretanyaggal találkozhatunk itt, mint a fentiben. Viszont a felülete kicsit már avíttasnak tűnhet, összehasonlítva akár a zanzával, akár a továbbiakban tárgyalt oldalakkal. Az interaktív anyagok is elég idejétmúltak, attól függetlenül, hogy sok és hasznos információkat közölnek, a külsejük inkább elrettenti a diákokat, mert "uncsi"-nak találhatják.
Bár kinek, mi... Lehet, hogy sokan pont emiatt a külső miatt találják vonzóbbnak, mert így nem vonja el a figyelmet a sok kis figura és a vibráló színek.
A következő oldal, amit találtam a Videotanár névre hallgat, és az általános iskolás korosztálynak lett kitalálva. Ami a külcsínt illeti, eddig ez tetszett a legjobban, átlátható, kevesebb a szín, sokkal harmonikusabb, kellemes hangulatot áraszt, és az ember könnyen belemerül a bámészkodásba. Jellegében kicsit más, mint az előzőek, itt nem a szakmai anyagok között lehet keresgélni, hanem tesztek kitöltésére ad lehetőséget. Ezek egyéni igényekre szabhatóak, be lehet állítani a tárgyat, a korosztályt, a nehézségi fokokat, a küldetés címke alatt pedig akár kombinálni is lehet a kérdéseket. A kitöltött teszteket természetesen rögzíti a rendszer, s nyomon lehet követni a személyes aktivitást, előrehaladást sőt saját tartalmakat is hozzá lehet adni.
Én magam is eltöltöttem egy kis időt, és megmérettetem... Hát mit mondjak, van még hova fejlődnöm bizonyos tárgyakból. Azt viszont észrevettem, - és ezt fekete pontként könyvelem el - hogy bizonyos kérdések önálló megoldást igényelnek, melyeket a kitöltőnek kell betáplálnia, s melyek csak egyetlen helyes megoldást fogadnak el (a képen annyira nem olvasható, de pl.: Melyek a legerősebb görög törzsek? Én azt válaszoltam: ión, dór, míg a helyes válasz így szól: jónok, dórok, akhájok). Ez sajnos elveszi a játékostól a sikerélmény örömét, és csak bosszúságot hoz a helyébe. Ettől eltekintve, ez az oldal nagyon szórakoztató, a közeljövőben ha lesz némi szabad időm, biztosan fel fogom keresni, és a diákoknak is szívesen ajánlom majd, mert játszva jó tanulni.
Azért választottam ezt a rövid és elgondolkodtató kis klipet, mert szerintem remekül összefoglalja, hogy a 21. század tanára milyen képességet és kompetenciákat tud kamatoztatni az osztályteremben.
Olyan világban élünk, ahol mindenhonnan csak azt harsogják irányunkba, hogy minden folyamatosan fejlődik, semmi sem marad egy helyben, minden változik. Már szinte lehetetlennek tűnik lépést tartani ezzel a mértékű fejlődéssel. A számadatok elborzasztóak is lehetnek; a fenti videóban ilyen és ehhez hasonló feliratokat olvashatunk: az elmúlt 5 évben a digitális univerzum az 1000%-ra nőtte ki magát, a Google keresések minden egyes nap elérik az 1 milliárdot (1,000,000,000). Az elmúlt 10 évben számos új munkahely jött létre, olyan foglalkozások alakultak ki, melyek egy pár évvel ezelőtt nem is léteztek. Ilyen adatok mellett elgondolkodhatunk azon is hogy ha ez így folytatódik (márpedig nagy valószínűséggel igen), a felnövekvő generációnak olyan munkahelyei lesznek, melyeket még nem gondoltak ki, s olyan technológiákkal fognak fáradozni a még nem ismert problémák megoldásán, amelyeket még nem találtak fel.
Ez hatalmas nagy felelősséget helyez ránk is. Nem csak, hogy nem szabad lemaradnunk, és ezzel hátráltatnunk a diákokat, abban hogy a saját természetes tempójukban fedezzék fel az új technológiájukat, de olyan felkészítést kell számukra nyújtanunk, mellyel később a lehető legjobban tudnak boldogulni a világban.
Ez a feladat akár komolyabb zökkenőket okozhat a tanítási-tanulási folyamatban. Hiszen felmerülhet a kérdés, hogy én mint az "Y-generáció" tagja, egy digitális bevándorló, hogyan vagyok képes megtanítani a gyerekeket - akiket hívhatunk "Z-generációsoknak", vagy manapság nagy népszerűségnek örvendő digitális bennszülötteknek - arra, hogy hogyan használják azokat a technikai vívmányokat, melyek a gyerekszoba természetes részét képezték.
Tehát akkor mi lehet az én feladatom? Vámos Tibor akadémikus nagyon találó idézetével élnék itt:
„Óriásira nőtt az információs óceán, és meg kell tanulni ezen navigálni."
Nem is olyan bonyolult a megoldás! Nem az eszközök használatára kell a diákokat megtanítani, mivel nagy valószínűséggel, már iskolába érkezésük előtt maradéktalanul elsajátították a különböző gépek kezelésének fortélyait. Sokkal természetesebben nyúlnak ezekhez az eszközökhöz a mindennapos teendők során, mint az őket megelőző generáció, bár már ők is a digitális technológiák világába születtek.
Sokkal inkább arra kell megvilágítást adnunk, hogy hogyan állítsák a tudomány szolgálatába a technikát, hogy mi az az információ forrás, ami megbízható, s melyik az, amelyik kevésbé. Magyarázatot kell adnunk, arra, hogy a reális és a virtuális világok között bizony vannak határvonalak, ugyanakkor párhuzamot is kell vonnunk, hiszen például az etikai elveket nemcsak a gyakorlatban kell alkalmazni, hanem a virtuális tereken is. Tehát a fentieket össze lehet foglalni, és néhány helyen kiegészíteni az ISTE-modell leírásával: a tanár feladata, hogy a diákjai tanulását és kreativitásának kibontakozását segítse, a digitális kor világának tanulási és értékelési folyamatait megszervezze, valamint ugyanezt végre is hajtsa, a digitális állampolgárságot és felelősséget modellezze és fejlessze, valamint előremozdítsa a szakmai fejlődést is. A fentiek alapján úgy érzem jó úton járok, bár még sok mindent kell nekem is tanulnom, mégis magabiztosan ki tudom jelenteni, hogy már most is jó példával tudnék a diákjaimnak szolgálni az ISTE-modell kompetenciáit illetően. Nézzük milyen más megközelítése van még a tanári képességeknek!
A TPACK-modell 3 kulcskompetenciát emel ki: technikai, pedagógiai és tartalmi tudás. Az ideális 21. századi tanárnak ezek arányos kombinációjával kell rendelkeznie, s ezeket a képességeit alkalmazni is tudni kell. Ha a saját kompetenciáimat ábrázolnám egy ilyen diagramon, az arányok felborulnának egy kicsit; a technikai tudásomat megfelelőnek érzem, de számtalan olyan terület van, amelyeket nem ismerek még, és tudásom fejlesztésre szorul... Ezzel szemben a tárgyi, tartalmi tudásomban elég biztos vagyok, tekintve, hogy nem rég végeztem az alapképzésen, így az ismereteim még nagyon frissek. A pedagógiai tudásom egy bizonyos veleszületett tudás is, de a tanárképzés elején még nagyon sok elsajátítani való módszertani ismeret áll előttem, így ez a halmaz kicsit kisebb, mint a 'Content' rész, ugyanakkor a 'Technological'-nál már nagyobbra nőtt.
Ez a rövid YouTube videó remekül ábrázolja az általunk kiemelten fontosnak tartott, és 21. századinak nevezett készségeket.
Melyek is ezek pontosan? Nézzük!
kritikai gondolkodás
médiaműveltség
kommunikáció
együttműködés
digitális műveltség
kreativitás
Ezek természetesen önmagukban nem elegendőek a sikeres boldoguláshoz az életben, bár egyáltalán nem árt, ha a fentiek birtokában vagyunk. Ha belegondolunk, ezek elsajátítása egyáltalán nem egy ördöngös feladat, hiszen nap mint nap igénybe vesszük, alkalmazzuk őket. Így csak természetes, hogy gyermekeinket, tanítványainkat is arra ösztökéljük, hogy fejlesszék, és éljenek velük.
