Azért választottam ezt a rövid és elgondolkodtató kis klipet, mert szerintem remekül összefoglalja, hogy a 21. század tanára milyen képességet és kompetenciákat tud kamatoztatni az osztályteremben.
Olyan világban élünk, ahol mindenhonnan csak azt harsogják irányunkba, hogy minden folyamatosan fejlődik, semmi sem marad egy helyben, minden változik. Már szinte lehetetlennek tűnik lépést tartani ezzel a mértékű fejlődéssel. A számadatok elborzasztóak is lehetnek; a fenti videóban ilyen és ehhez hasonló feliratokat olvashatunk: az elmúlt 5 évben a digitális univerzum az 1000%-ra nőtte ki magát, a Google keresések minden egyes nap elérik az 1 milliárdot (1,000,000,000). Az elmúlt 10 évben számos új munkahely jött létre, olyan foglalkozások alakultak ki, melyek egy pár évvel ezelőtt nem is léteztek. Ilyen adatok mellett elgondolkodhatunk azon is hogy ha ez így folytatódik (márpedig nagy valószínűséggel igen), a felnövekvő generációnak olyan munkahelyei lesznek, melyeket még nem gondoltak ki, s olyan technológiákkal fognak fáradozni a még nem ismert problémák megoldásán, amelyeket még nem találtak fel.
Ez hatalmas nagy felelősséget helyez ránk is. Nem csak, hogy nem szabad lemaradnunk, és ezzel hátráltatnunk a diákokat, abban hogy a saját természetes tempójukban fedezzék fel az új technológiájukat, de olyan felkészítést kell számukra nyújtanunk, mellyel később a lehető legjobban tudnak boldogulni a világban.
Ez a feladat akár komolyabb zökkenőket okozhat a tanítási-tanulási folyamatban. Hiszen felmerülhet a kérdés, hogy én mint az "Y-generáció" tagja, egy digitális bevándorló, hogyan vagyok képes megtanítani a gyerekeket - akiket hívhatunk "Z-generációsoknak", vagy manapság nagy népszerűségnek örvendő digitális bennszülötteknek - arra, hogy hogyan használják azokat a technikai vívmányokat, melyek a gyerekszoba természetes részét képezték.
Tehát akkor mi lehet az én feladatom? Vámos Tibor akadémikus nagyon találó idézetével élnék itt:
„Óriásira nőtt az információs óceán, és meg kell tanulni ezen navigálni."
Nem is olyan bonyolult a megoldás! Nem az eszközök használatára kell a diákokat megtanítani, mivel nagy valószínűséggel, már iskolába érkezésük előtt maradéktalanul elsajátították a különböző gépek kezelésének fortélyait. Sokkal természetesebben nyúlnak ezekhez az eszközökhöz a mindennapos teendők során, mint az őket megelőző generáció, bár már ők is a digitális technológiák világába születtek.
Sokkal inkább arra kell megvilágítást adnunk, hogy hogyan állítsák a tudomány szolgálatába a technikát, hogy mi az az információ forrás, ami megbízható, s melyik az, amelyik kevésbé. Magyarázatot kell adnunk, arra, hogy a reális és a virtuális világok között bizony vannak határvonalak, ugyanakkor párhuzamot is kell vonnunk, hiszen például az etikai elveket nemcsak a gyakorlatban kell alkalmazni, hanem a virtuális tereken is.
Tehát a fentieket össze lehet foglalni, és néhány helyen kiegészíteni az ISTE-modell leírásával: a tanár feladata, hogy a diákjai tanulását és kreativitásának kibontakozását segítse, a digitális kor világának tanulási és értékelési folyamatait megszervezze, valamint ugyanezt végre is hajtsa, a digitális állampolgárságot és felelősséget modellezze és fejlessze, valamint előremozdítsa a szakmai fejlődést is.
A fentiek alapján úgy érzem jó úton járok, bár még sok mindent kell nekem is tanulnom, mégis magabiztosan ki tudom jelenteni, hogy már most is jó példával tudnék a diákjaimnak szolgálni az ISTE-modell kompetenciáit illetően. Nézzük milyen más megközelítése van még a tanári képességeknek!
Tehát a fentieket össze lehet foglalni, és néhány helyen kiegészíteni az ISTE-modell leírásával: a tanár feladata, hogy a diákjai tanulását és kreativitásának kibontakozását segítse, a digitális kor világának tanulási és értékelési folyamatait megszervezze, valamint ugyanezt végre is hajtsa, a digitális állampolgárságot és felelősséget modellezze és fejlessze, valamint előremozdítsa a szakmai fejlődést is.
A fentiek alapján úgy érzem jó úton járok, bár még sok mindent kell nekem is tanulnom, mégis magabiztosan ki tudom jelenteni, hogy már most is jó példával tudnék a diákjaimnak szolgálni az ISTE-modell kompetenciáit illetően. Nézzük milyen más megközelítése van még a tanári képességeknek!

A TPACK-modell 3 kulcskompetenciát emel ki: technikai, pedagógiai és tartalmi tudás. Az ideális 21. századi tanárnak ezek arányos kombinációjával kell rendelkeznie, s ezeket a képességeit alkalmazni is tudni kell. Ha a saját kompetenciáimat ábrázolnám egy ilyen diagramon, az arányok felborulnának egy kicsit; a technikai tudásomat megfelelőnek érzem, de számtalan olyan terület van, amelyeket nem ismerek még, és tudásom fejlesztésre szorul... Ezzel szemben a tárgyi, tartalmi tudásomban elég biztos vagyok, tekintve, hogy nem rég végeztem az alapképzésen, így az ismereteim még nagyon frissek. A pedagógiai tudásom egy bizonyos veleszületett tudás is, de a tanárképzés elején még nagyon sok elsajátítani való módszertani ismeret áll előttem, így ez a halmaz kicsit kisebb, mint a 'Content' rész, ugyanakkor a 'Technological'-nál már nagyobbra nőtt.
Források: http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/digitalis_nemzedek/az_internet_pedaggus.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése