Multimédia és tankocka

Bevallom én magam nem vagyok nagy szakértője a multimédiás tartalmak szerkesztésének, megosztásának... én abba a kategóriába tartozom, akik nagyon szívesen és nagy érdeklődéssel mindent megnéznek, elolvasnak, órákat képesek bambulni egy-egy oldalon belemerülve a képnézegetésbe. 

Ez az oktatásban pedig kapóra jöhet, hiszen rengeteg olyan érdekes dolog kering a neten, amit be tudok építeni az órámba. Ha csak a történelemre gondolunk, akkor ott vannak a modernkori történelem elsődleges forrásaiként számontartható videorészletek és filmhíradók a század elejéről, melyek megtalálhatók a Youtube-on, és amin meghallgathatjuk és láthatjuk is a nagy vezetők beszédeit. Persze nem csak ilyenekre kell gondolni, remek és számtalan segédanyag, ami már kifejezetten oktatási célból jött létre. Az olasz tanításhoz szinte minden, ami autentikus szöveg - persze kellő körültekintéssel a tartalomra vonatkozóan - felhasználható, hiszen mi lehet nagyobb segítség a nyelvelsajátításakor, mint ha anyanyelvűek beszédét, beszélgetését hallgatjuk. 

A Webináriumon látott alkalmazások közül nagyon sokat nem ismeretem, ezért nagyon hasznos volt átvenni ezeket az oldalakat. Felcsillant a szemem, amikor szó esett a Pinterestről, hiszen azt én is használom, sokat böngészek rajta a témákban, melyeket követek. A közös történetünk egy pedagógiás kiselőadással kezdődött a környezetpszichológia, amikor is szükségem volt példákra, hogy milyen külön módokon lehet kidíszíteni a tantermeket. Azóta már több témában nézegetem a képeket, és többször is volt már rá példa, hogy onnan vettem ötletet az olaszórákhoz, vagy a mindennapokban, gondoljunk csak a húsvéti dekorra. 

Ha már az ünnepeknél tartunk, hoztam két rövid olasz feladatot, amit a Tankockán készítettem a karácsonnyal kapcsolatos szavakból, kifejezésekből. ITT érhetitek el a szópárosítót, illetve ITT pedig egy lyukas szöveget találtok.

A kép linkje: http://www.24hdansuneredaction.com/web/l-information-multimedia-evolutive/

Közösségi oldalak használata az iskolában

Nagyon megosztó véleményekkel találkozhatunk, hogy ha szóba kerülnek a különböző közösségi oldalak, abban a kontextusban, hogy hogyan tudjuk alkalmazni az oktatásban, sőt, egyáltalán, hogy alkalmazzuk-e az oktatásban. 

DE! Mint ahogy a beszúrt videókban is láthatjátok és hallhatjátok a mai világnak már szerves része a digitalizáció az élet minden területén. Ezért nem tehetjük meg, hogy az iskolából és az oktatásból teljesen kizárjuk, hiszen mi is nap mint nap használjuk, ha nem a munkához, akkor a saját magunk szórakoztatására. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy félre kell dobni a régi, jól bevált módszereket (szerintem sokan az idősebb oktatók közül azért is tiltakoznak a változások ellen, mert nem érik miért kellene beintegrálni az internet világát, ha eddig is jól megvoltak nélküle). Én személy szerint jónak tartom ha alkalmazkodni a haladó világhoz, mindamellett pedig megtartjuk a korábbi rendszerek bevált eszközeit. 

Ha valakit nem győztek volna meg a videók, nézzük meg pár szóban, hogy miért is jó, ha jelen van az iskolában a 'social media': Nagyon fontos eszköze a kapcsolattartásnak (el kell fogadnunk, hogy a társas érintkezés átalakult a 10 évvel ezelőttihez képest), a gyerekek sokkal több társas interakciót mutatnak az interneten keresztül, mint a személyes találkozások alkalmával, ezért nekünk is alkalmazkodnunk kell ehhez, és lehetővé tenni számukra, hogy elérhessenek minket, (vagy egymást, de azt úgyis megoldják) ha szükség van ránk.*Jó az is, ha van egy online felülete is a közösségünknek, mert átlátható, könnyen koordinálható, gyorsan meg lehet mindent beszélni (digitális osztályterem, FB csoport). A csoportokban az azonos érdeklődésűek jól körüljárhatják a témát, amely érdekli őket, és az egymással megosztott tartalmak által bővítik a saját ismereteiket.

Vegyünk egy példát, hogy kézzel foghatóbb legyen:
Olasz óra; a 'Munka világa' az aktuális témánk. A diákok feladatba kapják, hogy kis csoportokban hozzanak létre ügynökségeket (2-3 fős csapatok) megadott szempontok szerint, és hirdessenek kitalált állásokat. A tanár lesz az álláskereső, aki böngészik a hirdetések között. Ennek a feladatnak a megoldására nagyon is alkalmas bármelyik közösségi oldal, hiszen tud közös fórumként működni. Egyrészt oda tudják posztolni az elkészített feladatokat, melyeket én rögtön látok, le tudom ellenőrizni, ha van valami probléma, azonnali visszajelzést tudok adni. Nem kizárólagosan csak a feladatok leadására lehet használni a létrehozott virtuális osztálytermet; megoszthatnak egymással tippeket, úgy gondolom ez mindenki fantáziáját megmozgatja, és beindul az ötletgyár, ami fantasztikus produktumokhoz vezet, és közben még szórakoztak is, és nem kellett kiszakadniuk a megszokott közegükből.

*Természetesen a tanárnak is meg kell találni az aranyközéputat a munkája és a magánélete között, és el kell gondolkodni azon, hogy jó-e, ha a gyerek az életének minden mozzanatáról (amelyeket megoszt a közösségi oldalakon) tudomást szereznek. Ilyen esetekben javasoltak bizonyos korlátozó beállítások (az osztály/ a kiválasztott személyek csak bizonyos tartalmakat lássank). Vagy akinek nem okoz fáradságot, az létrehozhat egy olyan profilt, amely elkülönül a személyes dolgoktól, és csak munkahelyi célokból használja.

A videókat itt találod:
https://www.youtube.com/watch?v=fQ3j6zf9Xms
https://www.youtube.com/watch?v=nA1Aqp0sPQo

Mérés-értékelés

Nagyon sok programot ismerünk arra az esetre, ha le szeretnénk ellenőrizni, hogy diákjainknak milyen szinten sikerült elsajátítaniuk a tananyagot. Erre csak pár példát mondanék:

• Redmenta
• Quizlet Live
• Socrative

Hogy gyakorlatban is lássátok miről is van itt szó, irány Socrative oldala! Itt találtok egy rövidke kérdéssort az olasz filmezés történetéről (ezt írjátok a megfelelő helyre: MEPH8)

Have fun! ;)

Ha már témánál vagyunk, akkor kitaláltam egy feladatot a következő olasz kultúra órára:

Hozz létre egy idővonalat, s ábrázold rajta az olasz filmtörténet legfontosabb momentumait! 

(Az idővonal nem csak dátumokat és filmcímeket, valamint rendezőket tartalmazhat; minden általad fontosnak tartott adatot említs meg!)

A feladat megoldásához segítségül elkészítettem egy értékelő táblázatot, amit ITT értek el.

Google Docs

A Google 2012 tavaszán mutatta be a Google Drive szolgáltatást, mely fájlok tárolását, szinkronizálását és szerkesztését teszi lehetővé. A felhasználók számára 15 GB tárhelyet tettek lehetővé, melyet a Drive, a Gmail és a Google Fotók együtt használnak, sőt ez a tárhely bővíthető is, akár 100 GB-ig (ha Chromebookot vásárolsz, akkor 2 évig ingyen is hozzájuthatsz!).

A Drive alkalmazásai segítségével megkönnyíthetjük a munkánkat. Nemcsak egy szép, átlátható, könnyen kezelhető felületet kapunk, hanem lehetőséget arra is, hogy több eszközről hozzáférjünk a szerkesztés alatt álló vagy elkészült munkákhoz (letölthető okostelefonra, táblagépre). Használhatjuk offline is, melyet egy kattintás tesz lehetővé számunkra a beállításokban, így ha nem vagyunk internet közelben, akkor is hozzáférünk az anyagainkhoz.

A legnagyobb csodája ezen alkalmazásoknak, hogy a beállításokban megadhatjuk, hogy kivel szeretnénk megosztani, kinek engedjük meg, hogy részt vegyen a szerkesztésben, illetve eldönthetjük, hogy letölthetik-e avagy nem az alkotásunkat.

A leggyakrabban használt alkalmazások közé tartozik a Dokumentumok, a Táblázatok, a Diák (melyekkel prezentációkat készíthetünk), az Űrlapokkal gyorsan összeállíthatunk egy névsort, vagy elvégezhetünk egy felmérést, mindössze pár kattintással. Számos más lehetőséget nyújtanak még a Drive alkalmazások, melyeket százával találjuk a Chrome webáruházában, és egy kattintással le is tölthetjük, egy másikkal pedig telepíthetjük a saját eszközünkre.

Vessünk egy alaposabb pillantást a Google Docs-ra! A többi Google alkalmazáshoz hasonlóan ez is bárhonnan bármikor elérhető, szerkesztéséhez internetre is szükségünk van. Ugyanúgy működik, mint egy Word szövegszerkesztő (még jobb: konvertálható Word-be és ugyanígy működik a másik irányba is), több száz betűtípus közül választhatunk, be tudunk illeszteni linket, képeket... Nem kell aggódni, hogy eltűnnek a betápláltak, mert a program automatikusan menti magát. Hatékonyan dolgozhatunk együtt csapatban, mindenki akinek hozzáférése van, egyszerre dolgozhat a dokumentumon. Nyomon lehet követni, hogy ki, hol, milyen módosítást végzett, sőt még chat-elésre is lehetőségünk van az alkalmazáson belül.

A fent említett tulajdonságoknak köszönhetőn ezek a programok szuperül felhasználhatóak az oktatásban is. A közös felület lehetővé teszi, hogy folyamatosan ellenőrzés alatt tartsuk mit csinálnak a diákok, ráadásul sokkal áttekinthetőbb, egyértelműbben, könnyebben javítható. Nem kell a papírokra vigyázni (környezetbarát is: óvjuk a fákat!), időt lehet megspórolni a begyűjtéssel és kiosztással. Ha valaki nem készíti el határidőn belül, könnyen tudomást szerezhetünk róla, hiszen látszik a leadás időpontja. Ezek az apránként megtakarított percek pedig igen fontosak lehetnek ebben a rohanó világban.

Fogalomtérképek

A fogalomtérképek vagy gondolattérképek már ismerősek lehetnek korábbi tanulmányainkból. Ma két oldalt is hozok nektek, ahol digitális térképeket készíthettek (Mindomo, MindMeister). 

Hogy miért is jó ez? Egyrészt sokkal több lehetőség rejlik benne, hiszen rengeteg fajta betűtípus, színek, formák közül választhattok. Egyszerűbb megcsinálni, mint kézzel rajzolgatni, sokkal mutatósabb is, mint az írott változat, ráadásul nem is kell hozzá toll, ceruza, mindenféle filc és papír.

Én is készítettem egy MindMeister vetítést gyorsan kipróbálásképpen, Olaszország tartományai láthatóak rajta. Ha vetítésmódba kapcsolunk, akkor megtekinthetjük azt a pár animált diát, melyeknél manuálisan lehet beállítani, hogy milyen méretű legyen a nagyított kép. Képeket és szöveget is lehet hozzáadni; előbbi látszik rögtön, utóbbit pedig úgy tudjuk megnézni, hogy rávisszük a kurzort a szövegdobozra, és akkor megjeleníti a leírtakat.

Előnyök:

- könnyű és gyors regisztráció

- átlátható felület, kezelhetőség

- megosztható, szerkeszthető

- megadott sémákból és egyéni elgondolásokból is lehet választani

- strukturálja, rendszerezi a gondolatokat

- tematizálja az anyagot

- középiskolások esetében jó önálló/páros/közös feladat lehet egy-egy anyagrész lezárásképpen 

- tanároknak könnyíti a felkészülést az órára/az évre

Felhőcskék

Az olasz nyelv tanításában szókincs fejlesztésre nagyszerűen alkalmazhatóak ezek a színes csodák...

Ezen az általam készített virágos ábrán a hónapokat láthatod olaszul. Az oldalra belépve nem csak bámészkodni lehet, de te is alkothatsz bármit, el tudsz szórakozni azzal, milyen formába öntöd, hogy hány színt keversz bele, milyen irányba döntöd a szavakat, s mire odajutsz, hogy kész a remekmű, már te meg is tanultad az összes szót...

Ezen kívül rengeteg más felhasználása is lehet, hogy csak egy pár példát mondjak: kakukktojásos játék, ami szinte bármire alkalmazható (igeidők tanítása, dialektusok, tájegységek stb.), kisebb összefüggő szövegek megtanulásában is segíthet (versek, definíciók).

Ha javasolhatom, ide látogass el elsőként:

Tagul

Tagxedo

 Mint már fentebb említettem, teljesen szabad kezet ad a felhasználónak, a felhő kialakításában; megválaszthatjuk a formát, a betű típusát, méretét, sőt! akár saját stílust is adhatunk hozzá (ezzel akadhatnak problémák, mert nehezen ismeri fel a feltöltött anyagokat). Ha elkészültünk a mesterművel; megoszthatjuk és letölthetjük (ennek a minőség viszont elég gyenge). Mindenképpen az előnyökhöz kell sorolni, hogy a regisztráció ingyenes, a felület szépen átlátható, és könnyen kezelhető.

Időszalag

A nyelvtanításban az idővonalak nagyon jól hasznosíthatóak az igeidők tanításakor, ennél átláthatóbb képi magyarázatot nem is tudunk nyújtani a diákoknak.

Nem sok magyarázatot igényel, hogy a történelem tanításban mennyire fontos szerepet játszanak az évszámok, események. Nagyon fontos, hogy a diákok térben és időben be tudják határolni a történéseket, átlássák az összefüggéseket, ne csak egy számsort tanuljanak meg, hanem egy eseményláncot, melyben minden egyes másodpercnek meghatározott szerepe van, és az egyik nélkül a másik nem jöhetett volna létre. 

Ezért az idővonalak nagyon hasznosak lehetnek; segítik a megértést, és megtanulást, ha vizuálisan is látják, hogy mi miből következik. Esetleg összetudják vetni az eseményeket a párhuzamos történésekkel (pl: rengeteg dolgot megmagyaráz, hogy a hazai politikát miért és mennyiben befolyásolta az európai a Rákóczi-szabadságharc / spanyol örökösödési háború idején), könnyebben összetudják kapcsolni a magyar történelmet az egyetemessel. 

Természetesen túl sok mindent nem lehet egy időszalagon feltüntetni, mert csak zűrzavar lenne belőle, de talán nem is kell, mert sokkal egyszerűbb tematizáltan rendezni és tanulni is.

Eddigi tanulmányaim során még nem használtam internetes időszalagot, most azonban kipróbáltam egyet, melyet ITT tudsz megnézni (a 20. századi olimpiák bojkottjáról fogsz többet megtudni).

Egész hasznos ez az oldal, bár nem túl professzionális, és nagyon kritikusan kell kezelni az ott található tartalmat, mivel bárki által szerkeszthető. Másik hátránya lehet (angolos szempontból ez Előny!), hogy angol nyelvű, és nincs magyarítás.


A kép linkje: http://www.lifeprint.com/asl101/pages-signs/t/timeline.htm

Mikrotanítás reflexió

Február 29., hétfő, reggel 8 óra...
Viszonylag rövid éjszaka után új hét virradt, mely számomra a modern eszközös prezentációt is jelentette. Érthető módon ez kicsit jobban eltér az átlagtól, mint egy újabb hétfő reggel... mégiscsak különlegesebb.
Nyugtalanul tartottam az iskola épülete felé, útközben újra meg újra átgondolva a kiselőadás menetét. Ez annyira jól ment, hogy arról teljesen el is feledkeztem, hogy azon aggódjak, hogy mégis MIT fogok mondani. Amikor pedig rám irányult a figyelem, annyira megilletődtem, hogy az agyam beszédért felelős részlege e pillanatnyi üzemzavar következtében megszűnt működni, én meg bután hebegtem-habogtam... Gondolom időközben összeszedtem magam, mert az óra végül is a terv szerint meg lett tartva, és nem is sikerült nagyon rosszul.
A felkészülés elején Bencével megegyeztünk, hogyan osztjuk fel az anyagot; rá lett bízva az összes angol nyelvű forrásunk, míg én elvállaltam a fennmaradókat, és azt, hogy az összes kigyűjtött információt belevarázsolom egy prezibe. Ezzel az órát megelőző hétvégén készültünk el, s közben folyamatosan ötleteltünk, hogy hogyan tudnánk interaktívvá tenni az egészet, hogy minél jobban be tudjuk mutatni az oldalak használatának különböző módjait. Összességében szerintem ez a rész nagyon jól sikerült, mely nagyrészt Bencének és a fantasztikus facilitátor képességének köszönhető (azt hiszem nekem még sokat kell ezen dolgoznom). Az elméleti rész, melyet nagyobb részben én tartottam, kevésbé volt ennyire sikeres; egy pár plusz dia talán még jól jött volna, mely nem csak nekem lett volna nagy segítség, hanem a hallgatóság számára is könnyebben követhetővé teszi az előadást. Legközelebb sokkal több időt fogok fordítani arra, hogy elpróbáljam az egészet, esetleg valakinek elmondani, így nemcsak magabiztosabban tudom előadni a "nagyközönség" előtt, hanem a külső szemlélő észrevételeire támaszkodva tudok javítani az esetleges hiányosságokon.

Interaktív multimédia alkalmazások a történelem tanításban

Mit is takar az a két szó, és mire jó ez egyáltalán?

Az interaktív multimédiás oktatási anyagokkal nemcsak bevisszük a technikát a tanterembe, és felhasználjuk különböző nevelési-oktatási célokhoz, de bevonjuk a diákokat is folyamat megszervezésébe és levezetésébe. Az interakció által előttük is megnyílik a lehetőség, hogy kedvükre formálják, alakítsák a felhasználható segédanyagokat.

Ezáltal nem csak élvezhetőbbé válik az egész tanulási folyamat, de kap egy lendületet is. Hiszen azáltal, hogy ő is szerkesztheti, utánajárhat, leírhatja, megmásíthatja a feladatokat, sokkal jobban magáénak érzi. A történelem már nem egy távoli megtanulandó dolog, hanem egy izgalmas eseményláncolat, melyben saját maga fedezheti fel a logikai összefüggéseket, ismerheti meg a szereplőket.

Ennél a tárgynál maradva szeretnék megosztani ma 2 újabb weblapot, amely remek lehetőséget nyújt arra, hogy a történelmet játszva tanuljuk. 

http://www.alternativenergia.hu/zold-kerdesekkel-bovul-a-honfoglalo-kvizjatek-szeptember-kozepetol/8297

Talán sokak számára ismerős ez az internetes kvízoldal. Nem is gondolná az ember, hogy amellett, hogy remekül szórakozik a barátaival vagy ismeretlenekkel, miközben megpróbálja leigázni Európát vagy Magyarországot, még hihetetlenül hasznos információk birtokába is juthat. 

Természetesen játszhatunk vele csak az élvezet kedvéért a spontaneitás jegyében, de konkrét céllal is megnyithatjuk az oldalt, és tetszésünk szerint összeállíthatunk egy olyan szobát, ahol csak a humán művészetek oltárán hódolunk, vagy tovább szűkíthetjük a kört, és kiválaszthatjuk, hogy csak magyar történelemmel foglalkozó kérdések jelenjenek meg. 

 45 perc tanári standup hallgatás, majd házi feladatként a török közigazgatási intézmények ismertetése helyett, határozottan hálás feladatnak fogják tartani a diákok, ha összeállíthatnak egy topicot ebből a témakörből, s fel is tölthetik, és később még szembe is találkozhatnak velük.

Az utóbbi években bár megváltozott az oldal felülete, és kissé 'gyerekesebb' lett, ami miatt kap hideget-meleget is, a lényeg és a kérdések színvonala nem változott. Szóval ha nem zavarnak a gnóm-szerű avatarok, és játszanál egy jót a Honfoglalón KATT IDE!

http://kvizpart.hu/

A következő oldal, amit hoztam, az előző után kissé unalmasnak tűnhet, hiszen nincsenek térképes animációk, nem kell a területekért harcolni, és játék közben nem két társad ellen játszol, csak te magad vagy és a kérdések... Mégis sokkal strukturáltabb, a témakörök elkülönülnek, jobban tudunk válogatni a személyes preferenciák szerint. Az egész kicsit komolyabban hat.

Hasonlóan a Honfoglalóhoz, itt is van ranglista, fórum, levelezés, lehet gyűjtögetni pontokat, amiket aztán be lehet váltani.

Itt is van lehetőségünk saját tartalmakat létrehozni, és itt már nem csak kérdéseket pötyöghetünk be, hanem egész komplett kvízeket tölthetünk fel adott témákban. 

Mindkét lapnál nagyon pozitív, hogy tippelés után minden esetben megmondja a helyes válaszokat, így nem hagy senkit kétségek között.

Ha megjött a kedved egy kis kagylógyűjtéshez, látogass el a KvízPart oldalára!

Segédanyagok az olasz nyelvtanításhoz

Az olasz nyelv tanításában még nem sok tapasztalatom van, pár hete vettem csak fel a kapcsolatot az első magántanítványommal, így nem tudok túl bőven nyilatkozni arról, hogy melyek azok a források, amelyeket szívesen felhasználok az órákra készülés során. (Mivel nem nagyon volt még ilyesmire példa).

DE! Utánanéztem a dolognak, és megosztom veletek, mi minden jót találtam...

Először is kezdjük azzal, amit én magam is napi  szinten használok:

• Minden nyelvvel foglalkozó számára okozhat némi kellemetlenséget a ragozás... Ezért örömmel prezentálom az oldalt, amely eloszlatja az összes kétségünket az igealakok terén
• A nyelvtanárok sem két lábon járó szótárak, előfordul (méghozzá elég gyakran), hogy mi sem tudjuk egy-egy szó jelentését... Erre is van megoldás: a Treccani, a Corriere, vagy a Repubblica oldalakon remek egynyelvű szótárak találhatóak
• Azoknak, akik autodidakta módon szeretnének belevágni a nyelvbe, rengeteg lehetőség terem a következő oldalakon, bátran nézegessék! Tanárok is kapnak ihletet a most következő oktatási anyagokból: Maestra, Italiano per stranieri, Impariamo italiano

Digitális tananyagok

A héten nézegettem azokat a honlapokat, ahol a digitális tananyagok elérhetőek, illetve letölthetőek, és nagyon érdekesnek találtam őket, ezért hoztam Nektek is hármat...

http://zanza.tv/

A zanza.tv egy olyan honlap, ahol a különböző tantárgyak még további alfejezeteket kapnak, melyek egy-egy nagyobb témakört bontanak ki. Mindegyik címhez társul egy rövid, de velős videó, mely jól összefoglalja a témát, és színes, változatos szerkesztése nem engedi lanyhulni a diáksereg figyelmét. Mindezen felül pedig a tesztfeladatok remek lehetőséget teremtenek a számukra, hogy be is építsék a látottakat és hallottakat. Nem utolsó sorban pedig a feladatsor az oktatók számára is lehet visszajelzés, hogy mennyire vált be ez a tanítási módszer.

Az oldal tiszta, átlátható, kicsit W8-as hatást kelt ezekkel a színes csempékkel, de legalább nem kell semmit keresgélni. Anyag nem sok van rajta, legjobb indulattal sem nevezném teljesnek, de van benne fantázia, érdemes lenne bővítgetni. Személy szerint, én inkább csak érdekességeket mutogatni vinném be az órámra. Mindenesetre pluszpontot érdemel a külön fülön található fogalomtár, mely segíthet az esetleges tematikus böngészésben. 

Következőnek nézzünk egy sokak által ismert, már igazi klasszikussá vált honlapot: Igen, ez a SULINET! Ennek az oldalnak szinte bérelt helye van a házi dolgozatok hivatkozásai között. Sokkal több és bővebb ismeretanyaggal találkozhatunk itt, mint a fentiben. Viszont a felülete kicsit már avíttasnak tűnhet, összehasonlítva akár a zanzával, akár a továbbiakban tárgyalt oldalakkal. Az interaktív anyagok is elég idejétmúltak, attól függetlenül, hogy sok és hasznos információkat közölnek, a külsejük inkább elrettenti a diákokat, mert "uncsi"-nak találhatják. 

Bár kinek, mi... Lehet, hogy sokan pont emiatt a külső miatt találják vonzóbbnak, mert így nem vonja el a figyelmet a sok kis figura és a vibráló színek.

http://videotanar.hu/tananyagok/750/az-okori-gorogok-istenek-hosok/

A következő oldal, amit találtam a Videotanár névre hallgat, és az általános iskolás korosztálynak lett kitalálva. Ami a külcsínt illeti, eddig ez tetszett a legjobban, átlátható, kevesebb a szín, sokkal harmonikusabb, kellemes hangulatot áraszt, és az ember könnyen belemerül a bámészkodásba. Jellegében kicsit más, mint az előzőek, itt nem a szakmai anyagok között lehet keresgélni, hanem tesztek kitöltésére ad lehetőséget. Ezek egyéni igényekre szabhatóak, be lehet állítani a tárgyat, a korosztályt, a nehézségi fokokat,  a küldetés címke alatt pedig akár kombinálni is lehet a kérdéseket. A kitöltött teszteket természetesen rögzíti a rendszer, s nyomon lehet követni a személyes aktivitást, előrehaladást sőt saját tartalmakat is hozzá lehet adni.

http://videotanar.hu/tananyagok/750/az-okori-gorogok-istenek-hosok/

Én magam is eltöltöttem egy kis időt, és megmérettetem... Hát mit mondjak, van még hova fejlődnöm bizonyos tárgyakból. Azt viszont észrevettem, - és ezt fekete pontként könyvelem el - hogy bizonyos kérdések önálló megoldást igényelnek, melyeket a kitöltőnek kell betáplálnia, s melyek csak egyetlen helyes megoldást fogadnak el (a képen annyira nem olvasható, de pl.: Melyek a legerősebb görög törzsek? Én azt válaszoltam: ión, dór, míg a helyes válasz így szól: jónok, dórok, akhájok). Ez sajnos elveszi a játékostól a sikerélmény örömét, és csak bosszúságot hoz a helyébe. Ettől eltekintve, ez az oldal nagyon szórakoztató, a közeljövőben ha lesz némi szabad időm, biztosan fel fogom keresni, és a diákoknak is szívesen ajánlom majd, mert játszva jó tanulni.

Hivatkozások:

http://zanza.tv/

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu

http://videotanar.hu/

Digitális tanári kompetenciáim

Azért választottam ezt a rövid és elgondolkodtató kis klipet, mert szerintem remekül összefoglalja, hogy a 21. század tanára milyen képességet és kompetenciákat tud kamatoztatni az osztályteremben.

Olyan világban élünk, ahol mindenhonnan csak azt harsogják irányunkba, hogy minden folyamatosan fejlődik, semmi sem marad egy helyben, minden változik. Már szinte lehetetlennek tűnik lépést tartani ezzel a mértékű fejlődéssel. A számadatok elborzasztóak is lehetnek; a fenti videóban ilyen és ehhez hasonló feliratokat olvashatunk: az elmúlt 5 évben a digitális univerzum az 1000%-ra nőtte ki magát, a Google keresések minden egyes nap elérik az 1 milliárdot (1,000,000,000). Az elmúlt 10 évben számos új munkahely jött létre, olyan foglalkozások alakultak ki, melyek egy pár évvel ezelőtt nem is léteztek. Ilyen adatok mellett elgondolkodhatunk azon is hogy ha ez így folytatódik (márpedig nagy valószínűséggel igen), a felnövekvő generációnak olyan munkahelyei lesznek, melyeket még nem gondoltak ki, s olyan technológiákkal fognak fáradozni a még nem ismert problémák megoldásán, amelyeket még nem találtak fel.

Ez hatalmas nagy felelősséget helyez ránk is. Nem csak, hogy nem szabad lemaradnunk, és ezzel hátráltatnunk a diákokat, abban hogy a saját természetes tempójukban fedezzék fel az új technológiájukat, de olyan felkészítést kell számukra nyújtanunk, mellyel később a lehető legjobban tudnak boldogulni a világban.

Ez a feladat akár komolyabb zökkenőket okozhat a tanítási-tanulási folyamatban. Hiszen felmerülhet a kérdés, hogy én mint az "Y-generáció" tagja, egy digitális bevándorló, hogyan vagyok képes megtanítani a gyerekeket - akiket hívhatunk "Z-generációsoknak", vagy manapság nagy népszerűségnek örvendő digitális bennszülötteknek - arra, hogy hogyan használják azokat a technikai vívmányokat, melyek a gyerekszoba természetes részét képezték.

Tehát akkor mi lehet az én feladatom? Vámos Tibor akadémikus nagyon találó idézetével élnék itt:

  „Óriásira nőtt az információs óceán, és meg kell tanulni ezen navigálni."

Nem is olyan bonyolult a megoldás! Nem az eszközök használatára kell a diákokat megtanítani, mivel nagy valószínűséggel, már iskolába érkezésük előtt maradéktalanul elsajátították a különböző gépek kezelésének fortélyait. Sokkal természetesebben nyúlnak ezekhez az eszközökhöz a mindennapos teendők során, mint az őket megelőző generáció, bár már ők is a digitális technológiák világába születtek. 

Sokkal inkább arra kell megvilágítást adnunk, hogy hogyan állítsák a tudomány szolgálatába a technikát, hogy mi az az információ forrás, ami megbízható, s melyik az, amelyik kevésbé. Magyarázatot kell adnunk, arra, hogy a reális és a virtuális világok között bizony vannak határvonalak, ugyanakkor párhuzamot is kell vonnunk, hiszen például az etikai elveket nemcsak a gyakorlatban kell alkalmazni, hanem a virtuális tereken is.
Tehát a fentieket össze lehet foglalni, és néhány helyen kiegészíteni az ISTE-modell leírásával: a tanár feladata, hogy a diákjai tanulását és kreativitásának kibontakozását segítse, a digitális kor világának tanulási és értékelési folyamatait megszervezze, valamint ugyanezt végre is hajtsa, a digitális állampolgárságot és felelősséget modellezze és fejlessze, valamint előremozdítsa a szakmai fejlődést is.
A fentiek alapján úgy érzem jó úton járok, bár még sok mindent kell nekem is tanulnom, mégis magabiztosan ki tudom jelenteni, hogy már most is jó példával tudnék a diákjaimnak szolgálni az ISTE-modell kompetenciáit illetően. Nézzük milyen más megközelítése van még a tanári képességeknek! 

A TPACK-modell 3 kulcskompetenciát emel ki: technikai, pedagógiai és tartalmi tudás. Az ideális 21. századi tanárnak ezek arányos kombinációjával kell rendelkeznie, s ezeket a képességeit alkalmazni is tudni kell. Ha a saját kompetenciáimat ábrázolnám egy ilyen diagramon, az arányok felborulnának egy kicsit; a technikai tudásomat megfelelőnek érzem, de számtalan olyan terület van, amelyeket nem ismerek még, és tudásom fejlesztésre szorul... Ezzel szemben a tárgyi, tartalmi tudásomban elég biztos vagyok, tekintve, hogy nem rég végeztem az alapképzésen, így az ismereteim még nagyon frissek. A pedagógiai tudásom egy bizonyos veleszületett tudás is, de a tanárképzés elején még nagyon sok elsajátítani való módszertani ismeret áll előttem, így ez a halmaz kicsit kisebb, mint a 'Content' rész, ugyanakkor a 'Technological'-nál már nagyobbra nőtt.

Források: http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/digitalis_nemzedek/az_internet_pedaggus.html

21. századi készségek

Ez a rövid YouTube videó remekül ábrázolja az általunk kiemelten fontosnak tartott, és 21. századinak nevezett készségeket.

Melyek is ezek pontosan? Nézzük! 

• kritikai gondolkodás
• médiaműveltség
• kommunikáció
• együttműködés
• digitális műveltség
• kreativitás

Ezek természetesen önmagukban nem elegendőek a sikeres boldoguláshoz az életben, bár egyáltalán nem árt, ha a fentiek birtokában vagyunk. Ha belegondolunk, ezek elsajátítása egyáltalán nem egy ördöngös feladat, hiszen nap mint nap igénybe vesszük, alkalmazzuk őket. Így csak természetes, hogy gyermekeinket, tanítványainkat is arra ösztökéljük, hogy fejlesszék, és éljenek velük.